Az Ukrajnából Magyarországra menekülők helyzete és lehetőségei – 2022.03.20.

Kik menekülnek most Ukrajnából Magyarországra?

Az Ukrajnából most Magyarországra menekülő emberek négy csoportba sorolhatók:

1. Ukrán-magyar kettős állampolgárok: többnyire Kárpátaljáról érkeznek, és magyar felmenőik révén magyar állampolgárok.  Ennek megfelelően nincs szükségük különleges engedélyre ahhoz, hogy beutazzanak Magyarországra és határozatlan ideig itt maradjanak, a háborútól függetlenül.
2. Ukrán állampolgárok biometrikus útlevéllel: 2017 óta a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárok vízum nélkül beutazhatnak a schengeni övezetbe, és tartózkodási vagy egyéb különleges engedély nélkül is itt tölthetnek hathavonta 90 napot. Ezek az emberek most is külön engedély nélkül utazhatnak be Magyarországra (vagy a schengeni övezet bármely más országába), és 90 napig tartózkodhatnak bárhol a schengeni övezetben.
3. Ukrán állampolgárok, akiknek nincs biometrikus útlevelük: Ebbe a kategóriába olyan emberek tartoznak, akiknek egyáltalán nincs útlevelük (pl. mert gyerekek, vagy mert nem szoktak külföldre utazni), régebbi útlevelük van, amely még nem tartalmaz biometrikus adatokat, vagy csak nem férnek hozzá a biometrikus útlevelükhöz (pl. mert amikor el kellett menekülniük, épp nem volt náluk az útlevelük, és nem volt alkalmuk értemenni). Most ők is beutazhatnak Magyarországra, ha van náluk bármiféle személyazonosító igazolvány (pl. ukrán személyi igazolvány), mert a háború miatt Magyarország eltörölte a vízumkövetelményt. Ők 30 napra szóló tartózkodási engedélyt kapnak Magyarországon, ez idő alatt pedig lehetőségük van más, tartósabb státuszra vonatkozó kérelmet benyújtani (részletek lent).
   • A 18 és 60 év közötti férfiak, akik most sorkötelesek, beléphetnek Magyarországra, ha sikerül elhagyniuk Ukrajnát, azonban az ukrán határőrség valószínűleg nem fogja őket átengedni, hacsak nincs menlevelük.
   • Egy ideig a biometrikus útlevéllel nem rendelkező ukránokat csak akkor engedték be Magyarországra, ha közvetlenül Ukrajnából keltek át, míg Románián keresztül nem jöhettek; úgy tudjuk, ez már nem így van, és Románián keresztül is be tudnak lépni Magyarországra.
4. Harmadik országbeli (vagyis nem EU-s) állampolgárok, akik jogszerűen tartózkodtak Ukrajnában: Jelenleg ők is beutazhatnak Magyarországra a máskor szükséges vízum nélkül, és ők is kapnak a határon tartózkodási engedélyt 30 napra.

Fontos, hogy míg a mindennapi szóhasználatban ezekre az emberekre mind „menekültekként” hivatkozunk, jogi értelemben egyikük sem menekült. Amikor belépnek Magyarországra, az első és második kategóriába tartozók a háborútól függetlenül is beutazhatnak és itt maradhatnak egy darabig (1: bármeddig; 2: 90 napig), míg a harmadik és negyedik kategóriába tartozó menekülők alapból csak 30 napig maradhatnak (ld. a lehetőségeiket alább).

Mi történik ezekkel az emberekkel, miután lejárnak a fent említett határidők?

1. Magyar állampolgárok: Semmi nem történik; a magyar állampolgárok bármeddig Magyarországon maradhatnak. Ugyanakkor szükségük lesz egy magyarországi állandó lakcímre. Jelenleg a magyar állampolgárok is kérelmezhetik a menedékeseknek járó támogatást a magyar államtól, de sem erre, sem más engedélyre nincs szükségük ahhoz, hogy itt éljenek, dolgozzanak vagy tanuljanak.
2. Ukrán állampolgárok biometrikus útlevéllel: Ha hosszabb ideig terveznek Magyarországon maradni, a 90 napos vízummentes tartózkodás alatt más, tartósabb státuszt kell szerezniük. Ez lehet a menedékes státusz (amely a háború végéig érvényes, vagyis a magyar állam által ekként elfogadott dátumig, és amely a menedékesnek elérhetővé tesz bizonyos fokú állami támogatást, ám utazásra nem jogosít), hagyományos tartózkodási engedély (munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy családegyesítési célú, vagy a digitális nomádoknak szóló „fehér kártya”), vagy akár magyar állampolgárság (ha rendelkeznek magyar felmenőkkel). Ezen státuszok bármelyike kérelmezhető Magyarországon a 90 napos tartózkodás során, és a kérelem elfogadása esetén a kérelmező az adott tartózkodási engedélynek megfelelő jogokat kapja (pl. maradhat Magyarországon, vízummentesen utazhat a schengeni övezetben, 6 hónap alatt 90 napot tölthet a schengeni övezet bármely országában stb.). Ha a 90 nap lejártakor a tartózkodási engedély iránti kérelmet még nem bírálták el, a kérelmező az országban maradhat a döntésig, ám az engedély kiállításáig nem utazhat másik tagországba. Ezekkel a kérelmekkel kapcsolatban a fő probléma, hogy általában különféle támogató dokumentumokat kell beadni hozzájuk (pl. születési anyakönyvi kivonatot, végzettséget igazoló dokumentumokat stb.), és ezek beszerzése a jelen körülmények között akadályokba ütközhet. Nem világos, hogy ezen a téren az ukrán kérelmezők számíthatnak-e méltányosságra a háború miatt. Ezen engedélyek elbírálási ideje változó; pl. az ukrán állampolgárok gyorsított eljárásban kaphatnak tartózkodási engedélyt (30-40 nap alatt).
3. Ukrán állampolgárok, akiknek nincs biometrikus útlevelük: A fentiek rájuk is érvényesek, azzal a különbséggel, hogy nekik csak 30 napjuk van másik státuszt kérelmezni Magyarországon, és ez idő alatt nem utazhatnak a schengeni övezet másik tagországába. Magyarországi tartózkodásukat azzal hosszabbíthatják meg, ha minél előbb kérelmezik a menedékes státuszt (melyre azért jogosultak, mert háború sújtotta övezetből érkeznek) vagy más, tartózkodásra jogosító státuszt (pl. munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy családegyesítési célú, vagy digitális nomádoknak szóló „fehér kártya” tartózkodási engedélyt), és így jogszerűen maradhatnak Magyarországon a kérelem elbírálásáig.
4. Harmadik országbeli (nem EU-s állampolgárok): Ők két csoportba sorolhatók:
   • Olyan nem EU-tagországok állampolgárai, akik rendes körülmények között is beléphetnek vízum nélkül a schengeni övezetbe (pl. USA, Kanada, Szerbia): Rájuk ugyanaz vonatkozik, mint a biometrikus útlevéllel rendelkező ukrán állampolgárokra (lásd 2. pont), azzal a különbséggel, hogy ők nem kérhetnek menedékes státuszt Magyarországon, csak a többi, máskor is elérhető (munkavállalási, tanulmányi, jövedelemszerzési, családegyesítési, vagy digitális nomádoknak szóló „fehér kártya”) tartózkodási engedélyeket, amelyek elbírálási ideje (a szerb állampolgárok eseteit leszámítva) nem gyorsított (vagyis akár 70 nap is lehet). Az ukrán állampolgárokhoz hasonlóan ők is kérelmezhetik a tartózkodási engedélyt Magyarországon anélkül, hogy vissza kellene menniük a származási országukba, és kivárhatják itt a kérelem elbírálását.
   • Olyan országok állampolgárai, akik rendes körülmények között csak vízummal léphetnek be a schengeni övezetbe: Ők jelenleg nem kérhetnek menedékes státuszt Magyarországon, és bár elméletileg kérelmezhetnek más típusú (munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy családegyesítési célú, vagy digitális nomádoknak szóló „fehér kártya”) tartózkodási engedélyt, a kérelmet a származási országukban kell benyújtaniuk, vagy más olyan országban, ahol tartózkodási engedéllyel rendelkeznek (ez utóbbi jelenleg nem realisztikus, ha Ukrajnában van tartózkodási engedélyük). Ha nem akarnak 30 nap után hazatérni vagy visszatérni Ukrajnába, két lehetőségük marad: vagy továbbutaznak egy olyan EU-tagországba, amely vállalja az ellátásukat, amíg biztonságossá nem válik az Ukrajnába való visszatérés, vagy méltányosságot kérnek a magyar tartózkodási engedély itteni benyújtásához. A méltányossági kérelem külön elbírálás alá esik, és máskor ritkán adják meg – akkor, ha a kérelmező származási országa vagy az odautazás veszélyes, vagy ha orvosi javaslat szól az utazás ellen.  Egyelőre nem tudjuk, hogy a jelenlegi háborús helyzetben az idegenrendészet nagyvonalúbb lesz-e a méltányossági kérelmekkel, hogy több harmadik országbeli állampolgár adhasson be tartózkodási engedélykérelmet Magyarországon. Mivel Ukrajna nem tagja az EU-nak, a magyar tartózkodási engedély megszerzése nem jár az ukrán engedély elvesztésével, és a háború végén a kérelmező visszatérhet ukrajnai életéhez.

NB: A tényleges „menekült” státusz ezeknek az embereknek valójában elérhetetlen, mert 2020 májusa óta az ez iránti kérelmet kizárólag Belgrádban vagy Kijevben lehet benyújtani, az elbírálás határideje pedig rendkívül hosszú, vagyis ha valaki eljut Belgrádba és beadja a kérelmet a magyar konzulátuson, akkor is fel kell készülnie arra, hogy hónapokat töltsön Szerbiában, amíg az időpontjára, majd a kérelme elbírálására vár.

Hová fordulhatnak az Ukrajnából menekülők?

A fent leírt státuszokat mind az idegenrendészetnél lehet kérelmezni. 2022. március 11. óta a budapesti Harmat utcában található iroda minden nap nyitva van az Ukrajnából érkezők előtt, akár a menedékes státuszt kérvényezik (ha ukrán állampolgárok), akár tartózkodási engedélyt szeretnének (ha harmadik országbeli állampolgárok), még hétvégén és ünnepnapokon is.

Cím: 1108 Budapest, Harmat utca 131.
Nyitva: minden nap 8:00 – 16:00

Ukrán nyelvű információ az idegenrendészet weboldalán itt (általános ismertető) és itt (részletek).

A menedékes státusz iránti kérelemhez szükséges nyomtatvány letölthető ukránul és angolul.

A menedékes státusz iránti kérelem benyújtásához a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület és a Magyar Helsinki Bizottság tud segítséget nyújtani.

A rendes tartózkodási engedélyek iránti kérelmek benyújtásához válasszon a Helpers Hungary szolgáltatásai közül – csak töltse ki a lenti űrlapot, és lépjen velünk kapcsolatba még ma!